„Eötvös József” Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság







ALAPSZABÁLY




Közhasznú szervezetként nyilvántartásba vételhez














Az Alapszabályt közhasznú minősítés nyilvántartásba vételét az „Eötvös József” Cigány - Magyar Pedagógiai Társaság Közgyűlése (helye: Kisebbségek Háza,1045 Bp. Nyár 40-42.) 2007. november 30-án Közgyűlési Határozattal jóváhagyta.






Rácz Gyöngyi

elnök













ALAPSZABÁLY



I.

FŐBB ADATOK, CÉLOK, TEVÉKENYSÉGEK


1. A Társaság neve: „Eötvös József” Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság (továbbiakban: Társaság), rövidítve: EJCMPT; Eötvös Pedagógiai Társaság; Eötvös J. Pedagógiai Társaság; Eötvös J. CMPT; Eötvös J. CM Ped. Társ.; Eötvös Társaság.

2. A Társaság célja: a cigányság nevelésének - oktatásának - művelődésének szellemi irányítása, a cigány identitás alapján a cigány nemzetiség és a magyar nemzet kulturális értékeinek elismertetése. Ennek érdekében a cigány gyermekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel foglakozó pedagógusok és közművelődési szakemberek közhasznú besorolású Társaságaként, az oktatási, kulturális, tudományos, stb. területen:
- kiemelten támogatja, elősegíti a cigány és magyar lakosság, különösen az értelmiségiek együttműködését;
- biztosítja a cigány és magyar pedagógusok - óvodától az egyetemig -, elvi módszertani szaktanácsadását, továbbképzését, a népművelők, könyvtárosok, szociális munkások informálását, szakmai együttműködését.

3. A Társaság jogi személy, közhasznú szervezet, működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

4. A Társaság székhelye és levelezési címe: 1045 Budapest, Tél u. 64.

5. A Társaság bélyegzője: kör alakú, a nemzeti színeket jelképező három vízszintes mező, közepén az Indiai Napkerék emblémája, körülötte felirat:
Eötvös József Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság Budapest

6. Egyéb célszerinti tevékenysége:
A Társaság támaszkodva az érintett rétegek, csoportok aktív tevékenységére, arra
törekszik, hogy összefogja munkájukat, javaslatokkal, útmutatással segítse
együttműködésüket.
A Társaság folyóirata a „Cigány nevelés és kultúra”. Bemutatja a cigányság emberi és
kulturális értékeit, föltárja és elemzi a problémákat, támogatja a cigányok és magyarok
együttműködését. Szakfolyóiratként a cigányság minden rétegének, korosztályának
neveléséhez-oktatásához, művelődéséhez nyújt segítséget.





7. A Társaság közhasznú szervezet

a/ Közhasznú tevékenységei:
- kulturális tevékenység,
- tudományos tevékenység, kutatás,
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- kulturális örökség megóvása,
- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
- emberi és állampolgári jogok védelme,
- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
- munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
- európai integráció elősegítése,
- közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.

b/ Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat
nem veszélyeztetve végez.

c/ Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban
meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

d/ Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

e/ Közhasznú és egyéb cél szerinti szolgáltatásaiból tagjain kívül más is
részesülhet.



II.

A TÁRSASÁG CSELEKVÉSI ÉS MUNKAFORMÁI


8. A Társaság alapító nyilatkozatában megfogalmazottak teljesítése érdekében:

a/ rendszeresen és folyamatosan elemzi és vizsgálja a cigányság helyzetét, érdekei képviseletének és érvényesítésének lehetőségeit,
b/ elősegíti a cigányságra, különösen a nevelés-, oktatás-, művelődés területére vonatkozó kutatások, kísérletek kibővítését, fejlesztését, eredményeinek közzétételét és felhasználását,
c/ tagozatain keresztül folyamatosan befolyást gyakorol:
- a családok nevelési feltételeinek,
- az óvoda és az iskola működésének,
- a cigányság kultúrálódásának, testi- lelki egészsége megőrzésének javítása érdekében,



d/ kezdeményezésekkel, akciókkal, vállalkozások támogatásával elősegíti a feltételek javítását, annak eredményességét,
e./ ösztönzi és szervezi a társadalmi ellenőrzést,
f/ elősegíti a cigányság érdekeiben fellépni kívánó személyek, cigány szervezetek és közösségek együttműködését, támogatja, ösztönzi, és nyilvánosságra hozza törekvéseiket és azok eredményeit.


9. A Társaság munkaformája:
a/ a cigányság helyzetére vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és terjesztése,
b/ állami, társadalmi döntések tervezeteinek véleményezése, ezekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi viták, lakossági fórumok szervezése,
c/ a cigányság fejlődését, körülményeit javító vállalkozások ösztönzése, támogatása, illetve működtetése.

10. A Társaság tevékenysége nyilvános, rendszeresen megjelenő hírlapjában „Társasági
Tájékoztató” és „Rajkók” címmel ad tájékoztatást életéről, tevékenységének
eredményeiről, akcióiról, kezdeményezéseiről, tagjainak és együttműködőinek
tapasztalatairól, elektronikusan is.



III.

A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE


11. A Társaság vezető szervei: a Közgyűlés, az Országos Választmány, az Elnökség.

12. A Társaság vezető tisztségviselői: az elnök, a főtitkár, a titkár, a kulturális ügyvivő, a pedagógiai ügyvivő – ti. az Elnökség tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság (FEB)elnöke és tagjai.

13. A Közgyűlés: a tagok összességét, a tagozatokat küldötteik képviselik – a legfőbb
szerv, amely a Társaságot érintő valamennyi kérdésben dönthet.

14. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a/ az Alapszabály megállapítása, módosítása,
b/ a Társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
c/ négyévenkénti tisztújítás: a Társaság elnökének, főtitkárának, titkárának a kulturális
ügyvivőnek, a pedagógiai ügyvivőnek és működését ellenőrző Felügyelő
bizottság elnökének és tagjainak titkos szavazással megválasztása és visszahívása,
d/ a Társaság tagjainak felvétele, illetőleg tagjainak sorából történő kizárás,
e/ a Társaság évi költségvetésének meghatározása,
f/ az elnökség éves beszámolójának megvitatása és elfogadása, egyidejűleg az
1997. évi CLVI. tv. 19. § (3) bekezdése szerinti tartalommal összeállított
közhasznúsági jelentés elfogadásával,


g/ a Társaság más társaságokkal való egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása,
h/ a tagdíjak és befizetési módjuk megállapítása.

15. A Közgyűlést a Társaság elnöke szükség szerint, de legalább évenként egyszer hívja össze. Közgyűlést kell összehívni akkor is, ha ezt a tagok egynegyede írásban, meghatározott cél megjelölésével kívánja. A Közgyűlés összehívása előtt nyolc naptári nappal az elnök köteles a Közgyűlés tagjait írásban, a tervezett napirend közlésével egyidejűleg meghívni. Ülése napirendjét a tagok nyílt szavazással döntik el. A Társaság közgyűlése nyilvános.

16. A közgyűlés határozatképességéhez a szavazati joggal rendelkező küldöttek legalább 50 %-a + 1 fő jelenléte szükséges. Határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést legalább egy héttel el kell halasztani. Az ügy sürgősségére tekintettel az elnök – indoklási kötelezettséggel – azonban azt előbb is összehívhatja. A másodszorra összehívott közgyűlés – az elsőként összehívott közgyűlés napirendjével azonos napirend esetén – a megjelentek számára tekintet nélkül is határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmeztetése írásban megtörtént. A Közgyűlés a levezető elnök személyének megválasztásáról szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
A közgyűlésről készített jegyzőkönyvet és a közgyűlés dokumentumait a Határozatok Könyvébe behelyezni.

17. A közgyűlés határozatairól – a tisztségviselők választását, vagy egyéb titkos szavazás elrendelését kivéve – nyílt szavazással, a többségi elv figyelembe vételével dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő.
A vezető szervek – a Közgyűlés, az Országos Választmány és az Elnökség –
határozathozatalában nem vehet részt az a személy , aki vagy akinek közeli
hozzátartozója (1997. évi CLVI. tv. 8. § (1) bekezdése), élettársa a határozat alapján,
- a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- b) bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

18. Az Országos Választmány a megyei és helyi tagozatok vezetőiből (küldöttek) és az Elnökség tagjaiból áll. A Közgyűlés határozatainak szellemében, a Közgyűlés évi rendes ülései közötti időben a választmány negyedévente tartja meg ülését – összehívásának rendje, a napirend elfogadása, az ülés lebonyolítása a Közgyűléséhez hasonlóan történik – és felügyeli az Elnökség munkáját. Ülései nyilvánosak, tevékenységéről a Közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az Országos Választmány ülésein elhangzottakról emlékeztető készül. Az emlékeztetőben rögzíteni kell a hozott határozatok szavazati számarányát is. Az Országos Választmány határozatait hasonlóképpen hozza, mint a Közgyűlés (többségi határozat stb.). A hozott határozatokról és végrehajtásukról a Közgyűlés résztvevői legkésőbb a következő közgyűlésen tájékoztatást kapnak, elfogadásáról a Közgyűlés szavazással dönt.

19. A Társaság tagozatai az Alapszabály, a Közgyűlés, az Országos Választmány és az Elnökség határozatai alapján az önkormányzati elvnek megfelelően tevékenykednek, nem jogi személyiségűek. Nyilvántartást vezetnek tagjaikról, tagozati ülésen választják a tagozat vezetőit, javaslatot tesznek az országos választmány tagjaira, küldötteire.

20. Az Elnökség
a/ Az 5 tagú Elnökség a Társaság ügyintéző és képviseleti (operatív) szerve – tagjait (elnök, főtitkár, titkár, kulturális ügyvivő, pedagógiai ügyvivő) a Közgyűlés titkos szavazással választja. Az Elnökség két választmányi ülés között koordinálja, irányítja a Társaság munkáját. Minden olyan ügyben dönthet, mely nem tartozik az Alapszabály szerint a Közgyűlés hatáskörébe. Havonta ülésezik, összehívásának rendje, a napirendi pontok közlése és lebonyolítása – a Közgyűléséhez hasonló módon történik – az elnök feladata.
b/ Határozatképes, ha az Elnökség tagjainak 50 %-a + 1 fő jelen van. Ülésén
meghívottként, tanácskozási joggal, részt vesz a FEB elnöke. Az elnökségi ülések
nyilvánosak.
c/ Az Elnökség üléseit a Társaság elnöke vezeti le. Az elnökségi üléseken elhangzottakról emlékeztető készül. Az emlékeztetőben rögzíteni kell a hozott határozatok szavazati számarányát is. Az elnökség határozatait nyílt szavazással szótöbbséggel hozza. A Határozatok Könyvébe behelyezi a határozatokat, elnökségi emlékeztetőt. A hozott határozatokról és végrehajtásukról a közgyűlés résztvevői legkésőbb a következő közgyűlésen tájékoztatást kapnak.
d/ Az elnökség tevékenységéről az éves közgyűlésen a Társaság elnöke ad tájékoztatást, elfogadásáról a közgyűlés szavazással dönt

21. A Társaság vezető tisztségviselőinek (elnök, az Elnökség tagjai, főtitkár, titkár, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai) választása titkos szavazással történik. A jelöltek személyére a közgyűlés által megbízott háromtagú jelölőbizottság tesz javaslatot. A jelölőbizottság által javasolt listára a közgyűlés bármely résztvevője további személy(ek) felvételét javasolhatja.

22. A tisztségviselőket a Közgyűlés négy évre választja az összeférhetetlenségi szabályok (1997. évi CLVI. tv. 9. § (1-2) bekezdése) figyelembe vételével:

- közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – ennek megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Ez vonatkozik a Társaság vezető tisztségviselőire is más közhasznú szervezeteknél betöltött tisztségükkel kapcsolatosan, amennyiben a Társaság a megszűntét követően az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlíti ki.
- A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
-

23. Az e l n ö k képviseleti és irányítási jogkörrel rendelkezik. Képviseli a Társaságot hazai és külföldi szervezetekben, a mindenkori törvényes előírások figyelembe vételével és betartásával jogosult megállapodásokat és szerződéseket kötni külföldi szervezetekkel, jogi személyekkel. Tevékenységéről az elnökségi üléseken ad tájékoztatást.

24. A f ő t i t k á r gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az elnökkel egyetértésben a
közgyűlés határozatainak megfelelően szervezi Társaság folyamatos munkáját.
Tevékenységéről az elnökségi üléseken ad tájékoztatást.

25. A t i t k á r a tagozatokkal való együttműködést koordinálja, a központi adminisztrációt irányítja.

26. Kulturális ügyvivő a tagozatokkal szervezi a programokat, vezeti a Kulturális és Eötvös Kutatási
Műhely munkáját.

27. Pedagógiai ügyvivő a tagozatokkal szervezi a programokat és vezeti a Pedagógiai Műhely munkáját, gondozza a honlapot.

28. F e l ü g y e l ő b i z o t t s á g (későbbiekben: FEB) ügyrendjét maga állapítja meg, - aminek alapján a Társaság működését és gazdálkodását felügyeli. Éves jelentését elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszti.

- A FEB ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet.
- A FEB tagja a Társaság vezető szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
- A FEB köteles az intézkedésre jogosult Elnökséget tájékoztatni és rendkívüli ülése összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Elnökség döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
- Az intézkedésre jogosult Elnökséget a FEB indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – összehívják, e határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a FEB is jogosult.
- Ha az Elnökség – szükség esetén az Országos Választmány vagy a Közgyűlés – a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, akkor a Felügyelő bizottságnak haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
- Nem lehet a Felügyelő bizottság elnöke, vagy tagja, ill. könyvvizsgálója:
aki a Társaság vezető tisztségviselője, vagy a Társasággal megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll;





aki a közhasznú szervezet (a Társaság) cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján, létesítő okiratnak (Alapszabály) megfelelő cél szerinti juttatást;
aki a fenti bekezdésekben meghatározott személyek hozzátartozója.
- A FEB félévenként tartja ülését, összehívása a FEB elnökének feladata – határozatképes, ha tagjainak 50 %-a + 1 fő jelen van. Összehívása, napirendjének elfogadása, ülése lebonyolítása, határozathozatala a Közgyűléséhez hasonlóan történik. Üléseiről a FEB elnökének aláírásával hitelesítve emlékeztető készül, melyet az Elnökség tagjai megkapnak.

29. A nyilvános működés feltételei

a/ A Társaság titkára köteles gondoskodni egy olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Közgyűlés, az Országos Választmány és az Elnökség határozatai megismerhetők, a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapíthatók, és a határozatok végrehajtása is megismerhető.
b/ A Társaság vezető szerveinek (Közgyűlés, Országos Választmány, Elnökség) valamint a FEB határozatait, továbbá a működés módját, a szolgáltatások igénybevételének módját és a beszámolói közléseket a Társaság a rendszeresen megjelenő hírlapjában hozza nyilvánosságra. A vezető szervek döntései teljes terjedelmükben a Társaság honlapján közlésre kerülnek. A vezető szervek beszámolói a Társaság székhelyén – az elnökkel vagy a titkárral történt előzetes időpont egyeztetést követően – megtekinthetők.
c/ A Társaság működése nyilvános, a nyilvános működés feltételeinek biztosításáról a Társaság titkára gondoskodik. A Társaság közhasznú szolgáltatásainak igénybe vételére bárki igényt tarthat – igényüket a Társaság titkárának való bejelentéssel szükséges jelezniük, aki az igény kielégítéséről intézkedik. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások ugyanígy bárki által megismerhetők.
d/ A Társaság működésével kapcsolatos íratok és az éves közhasznúsági jelentése nyilvános dokumentumok, a társaság székhelyén bárki által megtekinthetők, illetve arról az igénylő saját költségére másolatot is készíttethet. A Társaság éves közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján is közzé teszi.


IV.

A TÁRSASÁG TAGJAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐI


30. A Társaság tagjai lehetnek, akik a Társaság Alapszabályát elfogadják és vállalják céljait, szellemiségét, értékrendjét és azt magára nézve kötelezőnek fogadja el:

- saját elhatározásukból bejelentik, hogy a Társaság tagjai kívánnak lenni,
- részt vesznek a Társaság tagozatainak munkájában,




- folyamatosan és rendszeresen közreműködnek a Társaság cselekvési és
munkaformáiban,
- elősegítik a Társaság tagjainak és együttműködői körének gyarapítását,
- fizetik az éves tagsági díjat.

31. A Társasággal együttműködhetnek azok a hazai és határon túli természetes és jogi
személyek, közösségek, akik, és amelyeknek céljai nem ellentétesek a Társaság
törekvéseivel:
- saját elhatározásukból meghatározott tárgykörben vagy időtartamban csatlakoznak a
Társaság egyes kezdeményezéseihez, akcióihoz,
- alkalmanként közreműködnek egyes cselekvési és munkaformákban.

32. Tagsági jogok
a/ A Társaság tagjai a Társaság bármely tisztségére megválaszthatók, választhatósági joguk mellett szavazati és választási joggal is rendelkeznek.
b/ A Társaság tagjai javaslatokat, indítványokat tehetnek, panasszal, felszólalással fordulhatnak a Társaság választott tisztségviselőihez, Elnökségéhez, Országos Választmányhoz és a Közgyűléséhez.
c/ Igényelhetik a Társaság szolgáltatásait, szakmai segítségét.

33. A tagság kötelességei
a/ Az Alapszabályban foglaltak betartása.
b/ Tevékeny részvétel a Társaság céljainak megvalósításában.
c/ A tagok éves tagdíjat fizetnek.

34. A tagság megszűnik:
- a tagság megszüntetésével,
- a tag halálával,
- a lemondással,
- a felmentéssel,
- visszahívással.

V.

TÁRSASÁG ANYAGI ESZKÖZEI

35. A Társaság bevételei:
a/ a tagsági díj, amelynek összege évenként 1.200 forint, melyet egy összegben kell befizetni,
b/ a Társaságnak juttatott támogatás, felajánlás,
c/ a Társaság által elnyert pályázati támogatás, pályadíj, díj, stb.
d/ a Társaság tagjai, illetve együttműködői - a tagsági díjon felül - a
Társaságot anyagi és dologi támogatásban részesíthetik.
e/ vállalkozási tevékenység közhasznú célra.






36. A Társaság kiadásai:
a/ a működés és ügykezelés,
b/ az akciók és rendezvények,
c/ propaganda tevékenység,
d/ a munkabér- és megbízási díj,
e/ ösztöndíjak, tanulmányutak, jutalmak, pályázatok, céltámogatások.

37. Kiadást két vezető tisztségviselő együttesen utalványozhat.

38. A közgyűlés a Társaság költségvetésének felhasználásának és gazdálkodásának
ellenőrzésére Felügyelő bizottságot (FEB) választ.

39. A Társaság megszűnése esetén a társaság vagyonának sorsáról a megszűnést
kimondó közgyűlés dönt.

VI.

EGYÉB RENDELKEZÉS

40. A Társaság működését az Alapszabályban külön nem rögzített témakörökben a
közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv., az egyesülési jogról szóló
1989. évi II. tv. és az egyéb rá vonatkozó törvények és rendeletek (pld. 1959. évi
IV. tv. 61-64. §-ai stb.) alapján végzi.

41. Az Alapszabályt közhasznú minősítés nyilvántartásba vételét az „Eötvös József”
Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság Közgyűlése (helye: Kisebbségek Háza
1045 Bp. Nyár utca 40-42.) 2007. november 30-án Közgyűlési Határozattal
jóváhagyta.






Rácz Gyöngyi
elnök