A TÁRSASÁG ELNÖKÉVEL, RÁCZ GYÖNGYIVEL BESZÉLGET
KOVÁCS JÓZSEF ÚJSÁGÍRÓ

Cigány családban nőttem föl, a legszebb éveimet köszönhetem annak a közösségnek, amely nevelt és oktatott. Mérnök-közgazdász-tanár vagyok. A cigányság sorskérdéseivel 16 éves korom óta foglalkozom.
Az Országos Pedagógiai Intézetbe 1980-ban kerültem, mint a Művelődésügyi Minisztérium és az OPI cigány ügyekkel foglalkozó témafelelőse.
Már a kezdeti időszakban szoros kapcsolatba kerültem a pedagógusokkal, az intézményes neveléssel. A cigányságot komplex módon érintő kérdésekkel.
A pedagógusok és cigány értelmiségiek szorgalmazták, hogy hozzunk létre egy társadalmi szervezetet, tehát társadalmi óhaj hatására 1986-ban, Mezőberényben megírtuk az alapító okiratot, és megalapítottuk Társaságunkat. Megalakulásunkat a cigányság egész állapota indokolta, mert a társadalmon kívüli cigányság legvédtelenebb rétegének: a gyermekeknek, egyáltalában nem épült ki intézményhálózata. S annak ellenére, hogy a cigány gyerekeket nevelő pedagógusok 90-95 százaléka magyar, a közoktatás nem hajlandó tudomást venni róla. Nem érdekli, hogy milyen nehéz tárgyi, intézményi feltételek között dolgoznak, ilyen helyzetben teljes értékben kiszorulnak a művelődés és közoktatás hatóköréből.
Formálisan több mint 100 „cigány” iskola tagiskolaként működik. Nincsenek ellátva a kötelező taneszközökkel, és idáig nem kapcsolódhattak be a szakirányú felkészítésekbe sem. Köztudomású, hogy az egyetemeken, a főiskolákon ilyen jellegű képzés nincsen.
Ilyen előélet után vált nyilvánvalóvá és társadalmi igénnyé, hogy létrehozzuk Társaságunkat, annak ellenére, hogy akkor még nem létezett egyesülési törvény.
A pedagógusokkal és cigány értelmiségiekkel együttesen 1989 áprilisában dolgoztuk ki Társaságunk alapszabályát és nemzetiségi programját. Május 6-án alakultunk meg hivatalosan, mint érdekvédelmi országos társadalmi szervezet. Bejegyzésünket 1989. június 20-án jelezte vissza a cégbíróság.
Alapító okirat:
A cigány gyermekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel foglalkozó pedagógusok és közművelődési szakemberek társasága.
A Társaság fő célja a cigányság nevelésének-oktatásának-művelődésének szellemi irányítása.
Célja, hogy elismertesse a cigány identitás alapján a cigány nemzetiség és a magyar nemzet kulturális értékeit.
Kiemelten támogatja, elősegíti a cigány és magyar lakosság, különösen az értelmiségiek együttműködését.
Biztosítja a cigány és magyar pedagógusok - óvodától az egyetemig - elvi, módszertani szaktanácsadását, továbbképzését. A népművelők, könyvtárosok, szociális munkások informálását, szakmai együttműködését.
A Társaság folyóirata a „Cigány nevelés és kultúra”. Bemutatja a cigányság emberi és kulturális értékeit, föltárja és elemzi a problémákat, támogatja a cigányok és magyarok együttműködését. A pedagógusok szakfolyóirataként a cigányság minden rétegének, korosztályának neveléséhez-oktatásához-művelődéséhez nyújt segítséget.

Az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság az európai cigányság szellemi és társadalmi felemelkedését szorgalmazza.
Magyarország a Kárpát-medencei cigányság anyanyelvi országa is, a cigány kisebbségek érdekeltek a Társaság alapdokumentumában megfogalmazott feladatok megvalósításában. Így ezen országokban is vannak tagozataink.

A CIGÁNYSÁG NEMZETI PROGRAMJÁBÓL

Az érvényben lévő és most készülő Alkotmány a nemzetiségeknek az állampolgári jogokon túl nemzetiségi jogokat biztosít:
az identitáshoz való jogot,
a nevelés-oktatás, művelődés, kultúra intézményesítéséhez való jogot,
az anyanyelv használatához való jogot.
A készülő nemzetiségi törvény a cigányságot mint nemzetiséget deklarálja.
Az új Alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság államalkotói a Magyar Nemzet és a Nemzetiségek. Az államalkotók között a cigány nemzetiséget is nevezze meg.
A nemzetiségről szóló törvény életbe lépéséig a legfontosabb állami feladatok intézményesítéséhez létre kell hozni a Cigány Nemzetiségi Szakértők-Szaktanácsadók Kabinetet, melynek felügyeletéhez tartoznak:
- A Cigány Nemzetiségi Kollégium
- Lap- és Könyvkiadó
- Cigány Táncszínház
- Cigány Nemzetközi Iroda
A Társaság a cigányság nemzetiségi programjának megvalósításában a szellemi irányítást fölvállalja.

AZ „EÖTVÖS JÓZSEF” CIGÁNY-MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG 1990. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

„Ismeretlen cigány ének” címmel 1990. február 27-én Kovács József költői estjét rendezték meg Budapesten, az Ady Endre Művelődési Házban.
Március 13-án nyílt meg Péli Tamás festőművész tárlata a Villányi úti kiállítóteremben.
Május 11-én a Társaság Országos tanácskozásán az 1989-es „Az én családom” rajzpályázat nyerteseit nevelő intézményeket - Esztergom, Kecel, Felsőzsolca - Péli Tamás egy eredeti művének szitanyomatával jutalmazták.
Május 18-án a Magyar Rádió és a Nemzeti Színház neves művészeinek közreműködésével, ünnepi műsorral köszöntötték a 70 esztendős Orsós Jakabot.

CIGÁNY KISEBBSÉGEK MŰVELŐDÉSE, KÖZOKTATÁSA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Budapest, Európa Intézet, 1990. június 24-29.

A Társaság a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal együtt, a Kárpát-medencében élő kisebbségek művelődési és közoktatási szakembereinek részvételével konferenciát szervezett.
Az állami szerveknek a konferencia résztvevői írásban javaslatot tettek egy Európai Cigány Kisebbség Művelődését, Közoktatását Koordináló Központra. Megválasztották ügyvivői testületét, amely a munkatervnek megfelelően folyamatosan végzi munkáját. A Központ működéséhez kérték az illetékesektől a pénzügyi feltételek biztosítását, valamint hogy járjanak el az érdekelt országok kormányainál, és egyeztessék a teendőket.
A konferencia teljes anyagát hangszalagra rögzítették, és a résztvevő országok igénye alapján megjelentetik. A résztvevők a kerekasztal-beszélgetést a Cigány Kisebbségek Művelődése és Közoktatása I. Nemzetközi Konferenciájává nyilvánították. Kinyilatkoztatták, hogy ezentúl évente rendszeresen Magyarországon, illetve a résztvevő országok szervezésében további szakértők bevonásával konferenciákat rendeznek.
Javaslatot tettek:
Nemzetközi koordinációs központ létrehozására
Helyi koordinációs központok kialakítására
Továbbképző tanfolyamok szervezésére Magyarországon a magyar nyelvű tanárok részére
Alapítvány szervezésére, amely a tehetséges cigány gyermekek művelődését menedzselné, a cigány pedagógusok főiskolai képzését ösztöndíjjal segítené
Cigány műveltségi ABC kiadására, báziskönyvtár létesítésére
A cigány kultúrát reprezentáló művek, művészeti alkotások tömegkommunikációs terjesztésére.
A kárpát-ukrajnai, a bolgár, az erdélyi, a szlovák és a magyar résztvevők hangsúlyozták, hogy a jövőben is az európaiság szellemében, a kisebbségi jogok szabad gyakorlásáért, a nemzetiségi ellentétek megszüntetéséért, az egyenrangú kapcsolatok érdekében tevékenykednek, és ennek támogatására hívták fel a közvéleményt.

KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI NYÁRI AKADÉMIA
Fót, 1990. augusztus 6-10.

A Nyári Akadémia az ismertetett dokumentumok értelmében foglalkozott a cigányság művelődésével és közoktatásával. Az Akadémia munkájában közreműködő Andrásfalvy Bertalan miniszter a Társaságnak tanulmányutakat ajánlott fel Svédországba, Finnországba és Dániába, tapasztalatokat gyűjteni az oktatás, a képzés területén.

EURÓPAI KISEBBSÉGI TÁBOR
Zánka, 1990. szeptember 1-12.

A Társaság külföldi ösztönzésre vállalta, hogy megteremti a lehetőséget arra, hogy Zánkán kisebbségi táborban 120 kárpátaljai, vajdasági, erdélyi, bulgáriai és magyarországi gyerek tanulással és művelődéssel egybekötött üdültetését megszervezze. Cigány kulturális foglalkozásokat, környezetismeretet, társadalomismeretet, történelem- és irodalomórákat tartottak. Rajz, ének-zene, és táncversenyeket rendeztek, magyarországi tapasztalatcseréket szerveztek.
A tábor programjában szereplő fórum a cigányság legégetőbb kérdéseivel foglalkozott a pedagógusok, cigány értelmiségiek és a művelődésügy szakembereinek részvételével. A Fórumot a Magyar Televízió „Napzárta” című műsora október 8-i adásában közvetítette.
1990. október 1-7. között a Társaság Elnöksége és szakértői delegáció utazott Kárpátaljára. Csapon, Ungváron, Munkácson, Visken továbbképzést tartottak, illetve közreműködtek a cigány szövetség létrehozásában.
A Társaságnak az Európai Cigány Kisebbség Művelődését és Közoktatását Koordináló Központ létrehozását segítő Ügyintéző Testülete utolsó ülésén határozatot fogadott el a decemberi Európai Tehetséggondozó Konferencia és Verseny ügyében. Tapasztalatcserét folytatott Sopronban, Budapesten és Nyíregyházán október 12-22. között.
Az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság 1990 májusában tehetségkutató versenyt indított: vers, mese, novella, ének, zene, tánc egyéni és csoportos kategóriában. A helyi versenyeket megyei, fővárosi döntők követték és a kategóriák első helyezettjei jutottak a Kárpát-medencei Tehetségkutató Versenyre. December 15-én tizenhat megye, a főváros, illetve a határon túli kisebbségek képviselői léptek színpadra.
A Kárpát-medencei Tehetségkutató Verseny díjazottjai:

Vers: FEHÉR MÓNIKA (Csongrád megye)
Mese: KISS FERENC (Szolnok megye)
Ének: MÁGA ANITA (Szolnok megye)
Zene: FARKAS ZSOLT (Bp. IV. ker.)
Tánc: FAUR ZOLTÁN (Csongrád megye)
Ének-zene-tánc: LOLI JAG (Szolnok megye)
CSEPELI EGYÜTTES (Bp.)
UNGVÁRI EGYÜTTES (Kárpátalja)
MUNKÁCSI EGYÜTTES (Kárpátalja)

Az Európai Tehetséggondozó Konferencia által alapított „Cigány-Magyar Barátságért” díjat kapta:
TISZAVASVÁRI KAMARAKÓRUS
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

„EÖTVÖS JÓZSEF” CIGÁNY-MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG 1991. ÉVI CÉLKITŰZÉSEI

Az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság állami alapfeladatok körébe tartozó tevékenységet vállal Alapszabályának megfelelően megbízás alapján.

I/1. Országos és helyi szaktanácsadás
A nevelési, oktatási, pedagógiai szaktanácsadáson túl cigány közösségekben új témaként:
- Nők és édesanyák szerepe a családban és közösségben;
- A kultúra szerepe a közösségekben.

I/2. Képzés, továbbképzés
- Közösség és társadalom - tíz előadásból álló sorozat, három cigány
településen;
- Ifjúság és jövő - egy országos és négy regionális szaktanfolyam;
- Cigány népismeret szakkollégiumainak vezetőképzése;
- Cigány nevelés és kultúra - 3-18 éves gyermekeket nevelő pedagógusok
részére, négy alkalommal felkészítő, továbbképző tanfolyam;
- Ének-zene-tánc szakköröket vezető pedagógusok számára 120 órás felkészítő
tanfolyam.

I/3. Kísérletek, kutatások, vizsgálatok
- Óvodai, iskolai kísérletek folytatása - hét megyében, 15 intézményben;
- Család és érték - kísérletek, kutatások, vizsgálatok indítása;
- A „Pro Cultura Hungarica” alapítványhoz Társaságunk pályázatot nyújtott be,
ének, zene, tánc tagozatos, 12 évfolyamos iskola beindítása céljából. Itt a
hagyományok ápolását és a cigány nyelv oktatását is tervezzük.

I/4. Dokumentumok, kiadványok
- Cigány gyermekek az óvodában;
- Cigány gyermekek az iskola kezdő szakaszában;
- Program az 1. osztályos cigány gyermekek differenciált fejlesztéséhez;
- Képzési és továbbképzési útmutatók;
- Irodalmi antológia gyermekek részére;
- Cigány népdalok, táncok az ifjúság számára;
- Tanári és tanulói segédeszközök (videó-, hanganyag, taneszközök);
- A Cigány nevelés és kultúra című kiadvány megjelentetése évi hat
alkalommal.

I/5. Nemzetközi kapcsolatok
A hazai és nemzetközi tagozatok felkészítő szaktanfolyamai, két alkalommal hazai helyszínen valamint a kárpátaljai, a szlovák és bolgár tagozatainak rendezésében.
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1990-ben Társaságunknak tanulmányutakat ajánlott fel Finnországba, Svédországba és Dániába. 1991-ben induló csoportunk irodalmi, képzőművészeti és folklór bemutatókat tart ezen országokban.
Az Európai Tehetséggondozó Konferenciánkhoz hasonló nemzetközi cigány kulturális fesztivál rendezését vállalta Spanyolország. Társaságunkat kulturális és pedagógus delegáció (15 fő) képviseli, utazásuk költsége a magyar felet terheli.

Az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság 1991 februárjától intenzív kurzusán - helyi tagozatai bevonásával - a közoktatási törvénytervezet fórumait is megszervezte.
Vitairatát eljuttatta az illetékes állami és társadalmi szervezetekhez.


VITAIRAT
A cigányság művelődése és közoktatása érdekében

A cigányság sorskérdéseinek átgondolása, az esélyegyenlőség biztosítása nem jelenik meg sem a pártprogramokban, sem a kormány programjában. A társadalmi, érdekvédelmi szervezetek nincsenek jelen a parlamentben, ezért az ott születő törvényeket csak közvetve befolyásolhatják. A gyermekérdekek szempontjából vizsgáljuk a cigányság közoktatását, és fogalmazzuk meg javaslatainkat. Erre köteleznek a nemzetközi szintű egyezmények (Helsinki, 1975; Európai Szociális Charta, Strasbourg, 1986) és a magyar Alkotmány, amelyek egyaránt rögzítik a tanuláshoz, művelődéshez való jogot, mint emberi jogot.
A privatizációhoz, a piacgazdaság kialakításához jól képzett, vállalkozásra kész állampolgárokra van szükség. Ugyanakkor a piaci viszonyok érvényesítése az oktatásban, ezzel szemben a szociális biztonság hiánya, tovább mélyíti a cigányság válsághelyzetét, reménytelenné és lehetetlenné teszi a kitörni akarást.
A közoktatási törvény szakmai tervezete ködösen fogalmaz az óvodák, kollégiumok, gyógypedagógiai intézetek sorsát illetően, és kifejezetten tartózkodik attól, hogy egyértelműen és félreérthetetlenül felsorolja az oktatásban ellátandó alapfeladatokat, hisz akkor azt is meg kellene mondani, ki és milyen arányban finanszírozza ezeket.
Kimutatható, hogy a cigánylakta településeken kereseti viszonyok és a munkanélküliség miatt igen csekély az önkormányzatok személyi jövedelemadóból származó bevétele.
A szorongatott helyzetben lévő önkormányzat tehát éppen ott igyekszik szabadulni az önkormányzati törvényben amúgy sem kötelezőnek kimondott feladataitól, ahol a legégetőbb szükség lenne rá. Mára mindennapos gyakorlattá vált óvodák megszüntetése, tanulócsoportok összevonása.
A tervezett ún. tanuló alapú (fejkvótás) finanszírozás a jövőben sem teszi lehetővé a kis létszámú „nem gazdaságos” óvodai, illetve iskolai tanulócsoportok működtetését.

JAVASLATAINK

1. A készülő közoktatási törvény sorolja az alapfeladatokhoz: az óvodát, a napközi otthonos ellátást, a kollégiumot. A közoktatási törvény a szakképzési törvény nélkül ne kerüljön elfogadásra, melyben ugyancsak finanszírozási garanciákat kell vállalni az államnak legalább az első szakma megszerzésében. A felsorolt feladatok a tankötelezettség teljesítésének alapfeltételei, ezért megvalósításuk nem lehet esetleges, nem lehet a helyi önkormányzatok bevételeinek függvénye. A végrehajthatóság anyagi feltételeinek hiánya a magyarországi cigányság diszkriminálását, esélyegyenlőtlenségének elfogadását - ami súlyos politikai hiba lenne - jelentené.
2. A közoktatási törvénytervezetben deklarált autonómia érvényesítése, az alternatív nevelési-oktatási dokumentumok létrejötte, s így a cigány kultúra közvetítése, az anyanyelven való tanulás lehetősége a hiányzó cigány intézmények felállítása nélkül lehetetlen (óvodától - főiskoláig, szakértői - kutatói kabinet, kiadó, múzeum stb.). Például: Az Országgyűlés által a kisebbségek nevelésének, oktatásának fejlesztésére fordítható - az alapnormán felüli - 14.000,- Ft/fő összeget sem folyósították a cigányság esetében; vagy a törvénytervezet utal arra, hogy minden tanulónak joga van az anyanyelvén történő oktatáshoz, melyet a lakóhelyen kell biztosítani, ugyanakkor a feltételek hiánya - elenyészően kevés a cigány pedagógus, nem léteznek cigány anyanyelvű iskolák - miatt e kitétel értelmezhetetlen. Ezért szorgalmazni kell, hogy a készülő felsőoktatási törvényben leírt tandíjfizetési kötelezettség alól legalább azok a cigány tanulók mentesüljenek, akik pedagógusképző intézményben tanulnak tovább.
3. A tankötelezettség végrehajtásához szociális feltételek is szükségesek. A cigány gyermekek ebbéli hátránya közismert. Létezik ugyan a családi pótlék, a különböző juttatások rendszere, de ezeket alanyi jogon nem a gyerekek, hanem a szülők kapják. A megélhetés (lakás, közlekedés stb.) költségeinek kiszámíthatatlan emelkedése miatt azonban a gyerekekre (gyerekeknek) szánt állami-önkormányzati pénz nem jut el azokhoz, akiknek szánták. A hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekeknek és a munkanélküli szülők gyermekeinek óvodai, iskolai ingyenes étkeztetése kormányszintű döntést kíván, tárcaközi gondoskodást igényel.
A cigányság esélyegyenlőtlenségének megszüntetése érdekében:
- A különböző cigány szervezetek teremtsenek alkalmat - az oktatás fontosságáról, mint az esélyegyenlőség biztosításának alapfeltételéről - viták szervezésére.
- A törvényalkotás befolyásolása érdekében alakuljon ki munkakapcsolat a parlamenti pártokkal.
- A cigányság intézményeinek életre hívásáig, a törvények hatálybalépéséig a kisebbségek gazdája a helyi köztársasági megbízott legyen.

FELHÍVÁS

Ttehetséggondozó pedagógusok és együttesvezetők tanfolyamára

A TOVÁBBKÉPZÉS SZAKMAI FELADATAI

Figyelembe véve a Kárpát-medencei Tehetségkutató Verseny produkcióit, egyértelművé vált, hogy egyes csoportok alkalmilag szerveződtek. Szeretnénk a vezetőkkel megbeszélni, hogy tevékenységüket folytassák, a csoportok működését állandósítsák, és ha mód van rá, lépjenek be, vegyenek részt falujuk vagy városuk kulturális eseményein. Tanácsokat szeretnénk adni, hogy miként vonjanak be minél több fiatalt a csoport munkájába. Folytassák környezetük hagyományainak felkutatását, megőrzését.
Tervünk a továbbképzésen részt vett vezetők egyéni beszámoltatása munkájukról, eredményeikről és problémáikról. E foglalkozás keretében a versenyen felvett videofilm megnézése után a saját csoportok kiértékelését tervezzük.
A versenyen tapasztalni lehetett, hogy egyes csoportok produkciói tapasztalatlanság és hozzá nem értés miatt szétestek. Gyakorlati foglalkozásokon belül kívánjuk felhívni a figyelmet a hiányosságokra. Voltak olyan csoportok is, amelyeknél a produkciók túl színpadiasak voltak, kihagyva belőlük közösségük természetes kapcsolatát a cigány folklórhoz.
A vezetőség elképzelése minden alkalommal egy konkrét együttes szakmai bemutatkozása és nyilvános kiértékelése szakemberek részvételével.
A gyakorlati foglalkozásokon módszertani segítséget nyújtunk az általuk vezetett csoportok próbáinak levezetésére. A cigány táncmozgások mellett olyan mozgáselemeket is kívánunk tanítani a vezetőknek, amelyek a táncmozdulatok mellett más testkultúrát is magukban hordoznak.
Az egyhetes tanfolyamra való jelentkezést a Társaság címére várjuk.

FELHÍVÁS

Az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság az országos tehetséggondozó hálózat kialakítása érdekében 1990-es és 1991-es programjairól készült filmek értékesítéséből befolyt összeget ajánlja fel.

Az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság filmjei:
Fiatal életek, sorsok
Cigány tábor Zánkán
Művelődési-oktatási fórum
Európai tehetséggondozó konferencia
Kárpát-medencei tehetségkutató verseny
Romenc tánciskola
Cigány írók
Cigány művészek
Zenés beszélgetés Farkas Gyulával (Művészeti Főiskola in memoriam Farkas Gyula)
Vélemények, javaslatok a közoktatási törvényhez

A „Cigány nevelés és kultúra” videokazetta-sorozatunk megrendelését a Társaság címére várjuk.

TARTALOMJEGYZÉK

Az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság 1990. évi tevékenységéről
Az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság 1991. évi célkitűzései
Vitairat
Felhívás