A tanfolyam programja a hallgatók identitásának, méltóságának erősítésére motiválására törekedett mindhárom képzési témakörben:
Európai-hazai ismeretek
Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról,
Kommunikációs tréning
Programunkat megküldtük a tagozatainknak, és a felsőfokú oktatásban résztvevő cigány fiataloknak.
A képzés előkészítésében együttműködtünk az Országgyűlés Külügyi és Európai Integrációs Bizottságával. A képzésen túl egy országos EU konferenciát is terveztünk, amit a jelentkezők száma is indokolt. Önálló konferenciát nem, de a [tovább]
1948. augusztus hetedikén születtem Budapesten, a nyolcadik kerületben, amely az úgynevezett pesti cigány kerület. Ide jártam általános iskolába, a Bezerédi utcába. Itt éltem meg 1956-ot mint nyolc-kilenc éves kisfiú. Ami a legfantasztikusabb és legfontosabb emlékem, az mégsem a nagy politikai mozgások, nem az, hogy a Népszínház utcában tudtam meg, Sztálin elvtárs meghalt, hanem az, hogy volt egy csodálatos közösség, amely [tovább]
A Dagály utcai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárában egy lépcsőfeljáró fölé kellett festeni egy 12 négyzetméteres pannót, mégpedig neves történelmi személyiségekről. Péli három olyan történelmi figurát választott ki, három olyan magyar jeles személyiséget, aki valamiképpen Péli személyes ambíciójával, illetve a cigány identitás-kereséssel kapcsolatba volt hozható. Három olyan példaképet, akiket Péli maga is követni akart. Az egyik Julianus barát volt, aki a [tovább]
RÁCZ GYÖNGYI
GIMNÁZIUM 11. ÉVFOLYAM, OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA
ETIKAI KÉRDÉSEK FELDOLGOZÁSA
1. óra Filmvetítés
Péli Tamás Műtermében 1992-ben forgatott Üzenet című dokumentum film,
a festmények bemutatásával zárul.
A tanulók az interjú anyagát és a műelemzést írásban megkapják,
tananyag-ként.
2. óra Az igaz beszéd
2.1. A film „Üzenet” címe találó-e vagy a „Felelet” ill. a „Vallomás az életről” lett volna a jó az igaz?
2.2. Milyen légkörű a beszélgetés?
2.3. A művész [tovább]
Az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság 1986-2001. közötti történetéből, filmjeiből válogattunk - a Filmakadémia műhelyében.
A Cigány Kultúra - Művészeti Nevelés narrátori szövege:
1986. június 26-án az MKM és az Országos Pedagógiai Intézet háttérintézményeként - a kísérletvezetők országos konferenciáján - Mezőberényben vetődött fel a Társaság létrehozásának gondolata. Szabolcsi Miklós akadémikus és Kovács József Hontalan költő javaslata alapján a Társaság Eötvös József nevét [tovább]
Bevezető:
Magyarországon elsőként, az 1960-as évek elején jelentkezett festményeivel Balázs János salgótarjáni festő. A kritikusok óriási tehetségként publikáltak róla. A spontán expresszív ábrázolásmódja keveredett a már megélt élményeivel. Több festménye vizuális képzelgés, népének kultúrájába ágyazva. Például a pipázó női fej profilból - más népeknél nem egy szokványos dolog nőket pipával ábrázolni. Képei merőben elütött a magyar festészet irányzataitól, hiszen képei zsúfolt, [tovább]
Témák: Tantárgy:
Etnikumok, kultúrák Magyarországon irodalom, történelem
Adalékok a cigányság történetéről történelem,
Hagyományos cigánymesterségek társadalomismeret,
néprajz
A kultúrák együttélése és irodalom, történelem,
Konfliktusai társadalomismeret
Életmód és kultúra összefüggései történelem, társadalomismeret
Válogatás a cigány népköltészettől
(bölcsődalok, siratók, balladák, mesék, irodalom
hiedelmek, mondák)
Válogatás a cigány kortárs irodalomból irodalom
Cigány képzőművészet, vizuális rajz, történelem
kultúra, esztétikai nevelés művészettörténet
társadalomismeret
Cigány zene ének - zene
Cigány folklór ének - zene - tánc
Cigány nyelv fakultatív [tovább]
A cigányok tele voltak félelemmel a halállal kapcsolatban. Halottaikat nagyon tisztelték és mindent elkövettek azért, hogy azokat meg ne bántsák, vagy ha megbántották kiengeszteljék. Hitük szerint a halottak vissza-vissza jártak a holtak országából, és akik vétettek ellenük éjjel-nappal zaklatták, szerencsétlenséget okoztak nekik. Ha a család valamelyik tagja megbetegedett, azonnal varázslóasszonyhoz fordultak, hogy mire számíthatnak! Felgyógyulhat-e vagy meghal? Ennek a tisztázása [tovább]
Készítette: Rácz Gyöngyi
2003.
A pedagógusoknak bonyolult teendői adódnak a cigány gyermekek nevelése - oktatása során. Az iskola önmagában nem vállalkozhat a cigányság helyzetének gyökeres megváltoztatására. Jelentős a szerepe a cigányság kulturális színvonalának, mobilizációjának fokozatos javításában és a kétoldalú előítéletek visszaszorításában. A nevelőnek a tanulót segítenie kell "gyökereinek" megőrzésében, emberi méltóságának megélésében. Hosszú távon ugyanis az iskolázott cigányok növekvő száma szavatolhatja a [tovább]