Ahogy visszatekintek 38 éves óvodai tevékenységemre, csodálatos világ tárul elém. A gyerekek képzelete, természetes ösztönös megnyilvánulása az ábrázolás eszközeivel különös hangulatot varázsol az őszinte érdeklődő számára.
A gyerekek alkotásai mindig gyönyörködtettek és számomra igen sokat mondtak, jelentettek.
A budapesti Erzsébet Királyné úti óvoda nagycsoportjával a budai várba kirándultunk a "VILI-BUSZ" -szal. A kirándulás hasonló korú társakkal egészen más hangulatot tud teremteni, mint [tovább]
ORSZÁGOS ROMA FILMAKADÉMIA
A KÉPZÉS VEZETŐJE: RÁCZ GYÖNGYI
BESZÉLGETÉS RÁK JÓZSEFFEL, A SZÍNHÁZ ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM TANÁRÁVAL A TELEVÍZIÓS VILÁGÍTÁSRÓL
A televíziós világítás főbb szempontjai,
azaz
Hogyan világítsuk videofelvételeinket?
I.
A legfontosabb - technikai - szempont;
a vevőkészülék (és a hagyományos videokamerák)
fényességbeli átfogása: 1:30.
II.
Amire szükségünk van:
Elegendő fény (az expozícióhoz) a kamera fényérzékelőjének működtetéséhez.
1:30-nál alacsonyabb világosságarány
A fények (fényforrások) megfelelő elhelyezése (a fényképezendő tárgy minden részletének megvilágítása)
A színhűség [tovább]
Az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság a rendszerváltástól a cigány kultúra és művészet megismertetésén és a kultúra intézményesítéséhez a személyi feltételek megteremtésén dolgozik.
A Zamárdi Művész Üdülőben az Országos Roma Filmakadémiát eredményesen elvégezte a Társaság középfokú filmkészítők, felsőfokú műsorgyártók és a színész/szinkronszínész szakképzésén végzett hallgatók közül 25 fő, és a mozgókép kultúra iránt érdeklődő roma és nem roma fiatalok közül 25 [tovább]
Kalányos Mónika és Túró Zoltán olajfestményei. Molnár István Gábor fotói az „Örökség” című kiállításon. Az „Örökség” a századfordító Péli Tamás szelleme. Érzelmeinket devalváló korszakban. A nagyobb reneszánsz formák és líra vállalása. Az erkölcstelenséggel szemben. A fotók embergyerek kérvényei. Törékenyebb gyerekarcokon a jövő gyémántpora. Az Újpesti Valdemar Langlet iskola gyerekei. Az álrealizmussal szemben. A festmények színrajzkölteményei. Fényesebbre pucolt szívrészeken átívelő világok. [tovább]
KALÁNYOS MÓNIKA KÖLTŐ, 28 ÉVES. BOGYISZLÓN SZÜLETETT. ELSŐ VERSESKÖTETE „LÁZADÓ TESTŰ HAJNALOK” CÍMMEL JELENT MEG 2000-BEN, NŐNAPRA AZ EÖTVÖS JÓZSEF CIGÁNY-MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG KIADÁSÁBAN. TÍZ ESZTENDEJE FOGLALKOZIK FESTÉSZETTEL IS. FILOZÓFIA-IRODALOM SZAKOS HALLGATÓ.
MILYEN ÉLETED VOLT NEKED?
KALÁNYOS MÓNIKA KÖLTŐVEL BESZÉLGET KOVÁCS JÓZSEF HONTALAN
- Kedves Mónika, milyen életed volt neked?
- A családomtól nagy emberséget, s nagyobb érzéseket tanultam.
- Ez a műveidben tetten érhető?
- [tovább]
A cigányságnak nagyon gazdag kézművessége volt, de nem volt festőművészete, képzőművészete, tehát a roma képzőművészet újkeletű jelenség, igaz, hogy van itt előtörténet, Itáliában az 1400-as évek utolsó harmadában, az 1500-as évek első harmadában fölbukkan egy Antonio Solario nevű festő, aki a berlini iskolájához tartozott, aztán később Montagna hatása is fölfedezhető a velencei iskolának. Tehát a velencei iskolának volt egy Antonio [tovább]
Lehetőségeim a kísérletre mindig sajátosak, hiszen hátrányos helyzetű cigány gyerekcsoportokkal dolgozom. Az iskolai hátrányt elsősorban az okozza, hogy a gyerekek magyar nyelvű szókincse kevéssé differenciált, mert otthon a családban cigányul beszélnek.
Elsősorban ebből erednek az iskolában a beilleszkedési gondok, a kommunikációs nehézségek, a tananyag elsajátításának gyenge szintje. A kommunikációs készség hiányosságai meghatározóan befolyásolják a gyerekek iskolai életét. A rajzóra és a [tovább]
Iskolánk 60 éves múltra tekint vissza. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján vizsgáltam történetét.
Az első évekből egy fényképet találtam, melyet először a Méhecske c. folyóirat közölt az 1927/28-as tanévben. A képhez tartozó szöveg mind ez idáig nem jelent meg, tehát elsőkét kerül nyilvánosságra. Kutatásaim során a szöveg kefelenyomatára városunk Történeti Múzeumában leltem.
Ez a kevés dokumentum is lehetővé teszi, hogy bizonyos következtetéseket [tovább]
Munkácson a cigányság létszámát kb. háromezerre becsülik, ami az összlakosság 3,5%-át teszi ki.
Ebből kb. 2400-2500-an élnek a cigánytelepen, különböző körülmények között. A cigány lakosság fennmaradó része a város többi lakótelepein él.
A munkácsi cigányság abszolút többsége magyar anyanyelvű, így a magyar tannyelvű intézetekben arányuk magas.
Körülbelül kétszáz az óvodás korú gyermek a telepen, de a 3-5 éves gyerekek közül az óvodát látogatók [tovább]
Nem kevés magyarországi iskolában találkozunk különböző nem szokványos elnevezés mellett (korrekciós, felzárkóztató, kompenzációs, kis létszámú stb.) működő olyan osztályokkal, amelyek létrehozásának alapvető célja az, hogy a gyerekek lehetőleg:
ne maradjanak le saját évfolyamuktól, végezzék el az általános iskolát,
az alapvető követelményeknek tegyenek eleget, és
felkészülhessenek valamilyen szakma elsajátítására, a társadalmi beilleszkedésre.
A felsoroltakból - mint a „felzárkóztatás” céljaiból - semmi rendkívüli nem tűnik [tovább]